www.posterchild666.tumblr.com

Ma megint rájöttem, mennyire utálatos dolog végzősnek lenni. Imádtam a szalagavatómat, mindenki ünnepelt, rólunk szólt az este. Aztán ez is elmúlt. Itt ülök az asztalomnál, márcsak a villany világítja meg a szobát, és mindenhol könyvek meg füzetek. Holnap matek dolgozatot írunk felszín, térfogat. Megpróbáltam átnézni, de erősen tiltakozik a szervezetem. Válaszul belefogtam a nyelvtan keresésbe. Unalmas. Nem áll semmiből lassan az életem, csak tanulásból. 
  Komolyan, márcsak az irodalom óráknak tudok örülni abban a nyomi suliban. Végre József Attilát vesszük, mindenki siránkozik hogy mennyire nehezek a versei, meg lehülyézik, hogy miért kell ennyire bonyolítani a dolgokat. Szerintem meg gyönyörű verseket ír. :) Élmény róla tanulni. 

!!!FUCKIN' SCHOOL!!!

 Elkezdtem visszaolvasni a blogomat. Istenem, rettenetes. Több mint rettenetes. De legalább jókat nevettem, a saját érdekes körmondataimon, meg az elírásokon. Mindenesetre kedvem lett újra írogatni ide. Bár már rengetegszer ígértem hasonlókat, mint például: gyakrabban jövök ide, fogok mindennap írni stb. Talán megváltoztam. Kár, hogy ez nem azt jelenti hogy több időm lett. Sőt, sokkal kevesebb. Muszáj tanulnom, mert májusban nekem is eljött az idő: le kell érettségiznem. Aztán találnom kell egy sulit, munkát, és ehhez hasonlók. 
  Viszont ennek a dolognak van egy másik oldala is, ami emellett szól. Legalább leírnám a mindennapjaimat, és pár hét, hónap, vagy év múlva visszaolvasnám, és ugyanígy reagálnék mint most: nevetnék. 
  Adok ennek a blogolásnak egy esélyt: próbáljuk meg. 

Sziasztok! 
Ez a koncert megér egy bejegyzést, akkor is hogyha nem írok ide ezer éve. 
Szombaton, épphogy kigyógyulva a betegségből, hova máshova vezetett volna az utam, mint Nirvana tributere. Egyszer már írtam róluk, hogy mennyire meglepetnek. Youtube-on akárki rákereshet, és ajánlom is hogy tegye meg, mert épp annyira fog meglepődni mint én. Adott egy szőke göndör hajú énekes, egyszerű csíkos pólóban és farmernadrágban, egy dobos, és egy basszusgitáros. Mi más kéne egy ilyen együtteshez? Az, hogy meglegyen a kellő hang hozzá Hát megvan kérem szépen, nagyon is megvan. A puding próbája az evés, a tribute bandáké pedig egy élő koncert. Igaz, hogy egyszer már láttam őket, de ez még jobb volt. :) Nagyon jó volt a hangulat, nem volt egyáltalán eröltetett a dolog, mint az a legtöbb tribute bandánál szokott lenni. Idegesítően próbálják utánozni az adott zenekart, és közben kiröhögtetik magukat. Itt semmi ilyesmi nem volt. Látszott hogy szeretik amit csinálnak, jól érzik magukat, épp úgy ahogy a közönség. 
  Senki nem vetheti a szememre hogy elfogult lennék, mert semmi okom rá. Épp az a helyzet, hogy sose szerettem a tribute bandákat. Ez a dolog megváltozott. Tessék menni a koncertjeikre, mert igazán ütös banda. Az énekes hangja több mint szuper. Mondom ezt én, egy igazi vérbeli Nirvana fan. Rock and rollra fel!!! :)
  u.i: köszi mindent! :))) Főleg a hangulatot. Ha már nem láthattam sose a zenekart, legalább van egy ilyen remek banda, akik átadják a hangulatot! 

Most, hogy megint legalább egy hónapja nem írtam ide, megteszem. Minden rendben. Attól eltekintve, h épp aznap ment el a hangom, mikor angol kisérettségiztem volna. Hát az nem ment. Majd pótlás.
  Voltam életem legelső Nirvana Tribute [Leaner] koncertjén. Az igazat megvallava, elég szkeptikus voltam. Igaz, Tökfej azt mondta jó hangja van a csávónak, de azért mégis, Kurt Cobain, az Kurt Cobain. Nagyon oda kell rakni h azt mondjam EZ JÓ. Volt egy előzenekaruk, ha jól tudom az énekes -továbbiakban Zozo- fiának a bandája. [...] Tökfej csinált nekem fincsi koktélt, máig nem igazán tudom mi volt benne a lime-on és a  gyömbéren kívül -valami alkohol persze, de nem tudom mi a neve- de olyat még kérek :D Fogalmam sincs mikor kezdték el a koncertet, de én már túl voltam koktélon, boroskólán, meg bor és gyömbér kombón. Mikor meghallottam Zozo hangját, h is mondjam... Ránéztem Tökfejre, és csak vigyorogtam. Komolyan azt hittem a végén a tarkómig fog érni a mosoly. WÁÁÁÁÁÁ!!! Kikúrt -ez most direkt volt?! KiKurt :D - hangja vaaaan!!! Nagyon nagyon fasza volt!! Halál jó hangulatot is teremtett. Jópárszor megőrült, leguggolt, a feje felé emelte a gitárt és úgy nyomta. Fúúú! Komolyan mondom néha csak tátott szájjal álltam, majd röhögtem. Ilyenre még menni kell, sokszor sokszor. Piros pont: Eljátszották az összes kedvenc számomat. És még egy nagy piros pont a basszerosnak, aki vmivel több mint egy hete van a bandában :D
  A legfontosabb dolog: a koncert előtt én csináltam a hangbeállást a dobbal. *nagyonnagyonnagyvigyor* Úgy éreztem magam mint egy rocksztár, egy király dobos aki eltévedt és lejött besegíteni a srácoknak. Belevilágított a reflektor a képembe, alig láttam azt a 3 embert aki ott volt rajtam kívül. Nagyon fasza volt! Ilyet is akarok még :D

Megyek vissza írni! Megpróbálok mostmár többször jönni :)

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |